Az emberek többsége 21 colos képernyõjû
televíziót néz, és néha eltûnõdik,
milyen jó lenne egy nagyobb képernyõjû
készülékre szert tenni. A felmérések
szerint az emberek új készülék vásárlásánál
valóban a nagyobb képernyõ mellett döntenek.
A csábítás nem csekély, hiszen a
reklámok azt ígérik, hogy a nagy, különösen
a nagy és széles képernyõvel a polgár
saját lakásában is mozi-élményhez
jut. Erre utal, mi több, ezt sulykolja a "házimozi"
kifejezés is.
Nos, azt biztosan állíthatjuk, hogy errõl
persze szó sem lehet. Nincs az a képernyõ,
amely versenyre kelhet a mozivászonnal.
A moziban ugyanis jellemzõen
45 és 120 fok közötti a nézõk
látószöge, ami televíziót nézve
soha nem fordul elõ (hacsak nem ülünk egészségtelenül
közel a képernyõ elé), azaz a látómezõbõl
soha nem 'lóg ki' a kép annyira, hogy mozi-szerû
élményhez jussunk.
Természetesen azt nem állítjuk, hogy a nagyobb kép nem jelent nagyobb élményt, csak nem érezzük szerencsésnek a nagyképernyõs televíziók mozival való összevetését. Sokkal fontosabb a leggyakoribb méretek egymással való összehasonlítása. A Weblapok ebben kíván segíteni olvasóinak.
Az oldalon látható téglalapok a jellemzõ képernyõméreteket arányosan mutatják. A vízszintes sorban a kép magasságát, a függõlegesben a kép szélességét hasonlíthatjuk össze, a szokásos, colban megadott képátló méret ismeretében. Érdemes figyelni arra, hogy a gyártók ezekbõl az elméleti méretekbõl mennyit engednek látnunk, azaz a televízió háza mennyit takar el a képcsõ széleinél. Ettõl függetlenül ábránk jól mutatja az egyik legfontosabb tanulságot, hogy a széles képernyõk bevezetése után a 'rutin' - amely a képátló méretére alapoz -, becsaphatja az embert.
A képméret érzékelésénél talán a kép magassága a legmeghatározóbb paraméter. Ha pl. egy 21 colos képernyõhöz szokott szemmel 32 colos, 16:9 arányú, úgynevezett széles képernyõn 4:3 arányú adást nézünk, a széles képernyõ elõnyébõl szinte semmit sem érzékelünk, a nyolc centiméternyi magasság különbség sem jelent túl sokat. Ám, ha egy szélesvásznú filmet nézünk, a két képméret közti különbség már jelentõs, a 21 colos tv tulajdonosa valószínûleg ellenállhatatlan vágyat érez majd, hogy 32w tévére váltson. Ez akkor is igaz, ha a normál adást felnagyítjuk a 32w tévénken. (Ennek a módszernek persze számos hátránya van. Hírmûsort nem is ajánlatos így nézni, hiszen a fontosabb információkat, a feliratokat, a képernyõ tetején ill. alján helyezik el a szerkesztõk. A feliratos filmeknél a helyzet ugyanez. Mûvészi szempontból is aggályos a képet felnagyítani, hiszen a (jó) rendezõk és operatõrök tudatosan komponálják a képeket.)
Az alábbi képlet segítségével bárki kiszámíthatja, a boltokban megadott képátló méret alapján, hogy mekkora is a kép magassága.
|
Ahol:
A - a képernyõ szélessége
B - a képernyõ magassága
C - a képernyõ átlója
X - a képernyõ arányának négyzete
X értékei a szokásos képarányoknál:
4:3 1,78
16:9 3,16 (w)
12,8:9 2,02 (+)
|
Végül is milyen televíziót vegyünk?
Reméljük, hogy írásunk segít
a cseppet sem könnyû döntésben. A választásnál
természetesen a készülék számos
egyéb tulajdonságát is érdemes figyelembe
venni. Általánosságban annyit mondhatunk,
hogy a nagyképernyõs készülékekkel
nem csak nagyobb látható felületet vásárol
az ember (nem éppen olcsón), hanem számos
hasznos szolgáltatást is.
A szolgáltatások közül a legfontosabbak a kép minõségére hatnak jótékonyan, és ezek éppen a nagyobb kép miatt nem lényegtelenek. A nagyobb képernyõn ugyanis a hibák is felnagyítódnak.
A ma elérhetõ szolgáltatásokról, képminõség javító lehetõségekrõl februárban olvashatnak a Weblapokban.